Történelem

MF: 103/3., 104/1., 110/4.

A Reformkor

-       A magyar országgyűlés: Pozsonyban ülésezik. Két tábla. Alsó tábla – vármegyék és a városok követei. Felső tábla: főnemes, főpap. Követ: a vármegyétől utasítást kap, csak abban szavazhat. Ha másként szavaz, visszahívják – lásd Kölcsey. Menete: törvényjavaslat – vármegye megvitatja – követutasítás – alsó tábla, országgyűlési vita – szavazás – felterjesztik a felső táblának – ha elfogadja – felirat az uralkodónak – ha elfogadja (szentesíti) – törvény. Ha a felső tábla vagy az uralkodó nem fogadja el – kezdődik elölről – ezért tartott évekig.

-       Reformkor: Széchenyi Hitel című művének megjelenése (1830.) – Pesti forradalom 1848.

-       1825. országgyűlés összehívása – Széchenyi fellépése – birtokai egy évi jövedelmének kamatait felajánlja egy tudós társaság létrehozására – Magyar Tudományos Akadémia.

-       Széchenyi célja: Magyarország gazdasági, politikai fejlesztése az uralkodóval együtt reformok útján. Hitel című művében írja le programját: birtokfejlesztéshez hitel kell, az ösiség törvénye miatt nem lehet rá jelzáloghitel felvenni. Jobbágy: váltsa meg szolgáltatásait, a bérmunka kifizetődőbb – érdekelt benne. Közteherviselés – a nemes is adózzon.

-       1832-1836. országgyűlés: önkéntes örökváltság a jobbágynak – a javaslat elbukik.

-       1840. a bécsi udvar ekkor már elfogadja, de ez csak keveseknek volt esély, nem volt pénzük a megváltásra, reformerek – kötelező örökváltságot akartak – minden jobbágy szabad –az állam kártalanítsa a nemeseket.

-       Ez sok volt az udvarnak – ellenzék vezetőit börtönbe veti (Kossuth Lajos, Lovassy László, Wesselényi Miklós)

-       1844. a magyar lett a hivatalos nyelv

-       Kossuth és Széchenyi: mindketten ugyanazt akarták csak más módszerrel. Széchenyi az óvatos haladás híve volt az udvarral együttműködve, Kossuth ha kell radikálisan (erőszakosan) is véghez viszi elképzeléseit akár a bécsi udvar ellenében is. Igaz elismeri Széchenyi érdemeit is, hiszen ő mondta róla: „a legnagyobb magyar”